• Fagylaltozót, kávézót
  szeretnék berendezni
• Üzletemet
  korszerűsíteném
• Kézműves fagylaltot
  szeretnék készíteni
• Használt vendéglátóipari
  berendezéseket keresek
• A legfrissebb információik
  érdekelnek

Oszlassunk el egy tévhitet: A statikus hűtő nem jobb, mint a no-frost

2009.10.08.

A tények

Minden vendéglátóüzlet berendezésekor szükségünk van különféle hűtési célokat szolgáló hűtő- és fagyasztószekrényekre, hűtővitrinekre. Egy fagylaltozónak nyilván más igényei vannak, mint egy kávézónak, egy sütödének, vagy egy büfének. De közös problémánk: hogyan, milyen szempontok alapján válasszuk ki az üzlet berendezésekor a célnak megfelelő, minden szempontot kielégítő hűtőt?

Az utóbbi hetekben, hónapokban több, új üzletet berendező ügyfelemtől hallottam azt a kijelentést, hogy statikus hűtőt szeretne vásárolni üzletébe, mert az jobban hűt, mint a „no frost” rendszerű hűtők… Egy ilyen állításra minden, hűtéstechnikával foglalkozó szakember méltán kapja fel a fejét. Hiszen a valóság, a technikai tények éppen az ellenkezőjét mutatják.

Elhatároztam tehát, hogy eloszlatom a fejekben uralkodó homályt, és sorba szedem, melyik hűtési rendszernek mik az előnyei, hátrányai. Álljon most itt feketén-fehéren, hogy melyik hűtő miben jobb, miben kevésbé jó.

„No frost” - ez annyit jelent, hogy nincs jegesedés. De vajon miért jó, ha egy hűtőben nem képződik jég? Hiszen a jég hideg, akkor az a jó, ha minél több jég van a hűtő belsejében, nem?

Bizony ez nem így van, bár sokakban él még ez a hiedelem. A magyarázat a következő: a jég nem csak hideg, de kiváló hőszigetelő tulajdonsággal is bír (gondoljunk csak az eszkimók jégből épülő kunyhóira, az iglukra…). Ha tehát a jég rárakódik arra a felületre, ami a hűtést biztosítja, elzárja a hűtőberendezést a hűtőszekrény belső terétől. Így ahhoz, hogy a belső tér lehűlhessen, hogy a hideg átjusson a lerakódott jégrétegen, egyre nagyobb és nagyobb erőkifejtésre van szüksége a hűtőrendszernek. Romlik a hűtőteljesítmény, miközben jelentősen megnő az energiafogyasztás. A villanyszámlánk azonnal jelzi, ha ez bekövetkezik.

Hogyan és miért képződik jég a hűtők belsejében? Egyrészt az élelmiszerek párolognak, másrészt minden alkalommal, amikor kinyitjuk a hűtő ajtaját, beáramlik a külső, páradús levegő. Hűtés közben a hideg levegő a nehézségi erő hatására lassan lefelé süllyed. A statikus hűtők esetében a hűtést vagy fixen beépített polcrácsok végzik, vagy palásthűtéses statikus hűtőkben a berendezés oldalfalában helyezkednek el a hűtőbordák. A hűtőrács vagy a hűtést biztosító oldalfal magához vonzza a párát, ami ott aztán lecsapódik és megfagy.

A jégréteg - azon túl, amit már említettünk, hogy akadályozza a hűtést és megnöveli a gép áramfogyasztását -, további veszélyeket is jelent. Nem teszi lehetővé, hogy a tárolótérben egyenletes legyen a hűtés, és bizonyos élelmiszerek fagyosabbak, mások kevésbé hidegek lesznek.

Ha nem távolítják el kellő rendszerességgel a hűtőből a jeget, pozitív hőfokra hűtő hűtőszekrény esetében a tárolt élelmiszerek felületén és a szekrény belsejében penész képződhet.

Mind pozítív hőfokú hűtőben, mind a fagyasztószekrényekben vagy a hűtővitrinekben komoly problémát jelent, hogy elszaporodhatnak a jégrétegben a baktériumok is. Ráadásul, ha hozzáérünk a hűtő belsejében képződött jéghez, annak kis darabkái belepottyanhatnak a hűtőben tárolt élelmiszerekbe. A hűtővitrinek bejegesedve nemhogy nem látják el eredeti funkciójukat - hogy gusztusosan és ínycsiklandóan mutassák be a süteményeket, tortákat -, hanem épp ellenkezőleg: ellenérzést keltenek a vevőkben, a lepotyogó dér és jégdarabok elcsúfítják a vitrinben tárolt termékeinket.

Egy fagylaltozó esetében ennek nem csak a fertőzésveszély miatt van jelentősége, hanem - tudjuk jól - a vevők a jó minőségű fagylalt egyik ismérvének tartják, hogy ne legyenek benne jégdarabok. Képzeljük el, mekkora bosszúság, ha kitűnő alapanyokból, remek receptúrával elkészítjük a legfinomabb, tökéletes állagú kézművesfagylaltot - de amiatt az apróság miatt, hogy a statikus hűtésű háttértároló hűtőszekrényünkben beleesett néhány kis jégdarabka, a vevők fintorogva közlik: „Ez a fagyi jeges!”…

Egy statikus hűtésű hűtő- vagy fagyasztószekrényt tehát rendszeresen meg kell szabadítanunk a benne képződött jégrétegtől (a szabályok szerint akkor, ha már eléri az 5 mm-es vastagságot). Ez bizony a gyakorlatban azt jelenti, hogy meglehetős gyakorisággal, hetente több alkalommal rá kell szánnunk sok fárasztó és kellemetlen munkaórát arra, hogy a hűtőnket leolvasszuk. Ilyenkor a benne tárolt élelmiszereket ki kell pakolnunk, gondoskodni kell róla, hogy a tiszítás ideje alatt ne olvadjanak ki. Miután a jégréteg leolvadt, alaposan meg kell tisztítani, fertőtleníteni a hűtő belsejét. Csak ezután pakolhatjuk vissza bele az élelmiszereket. Különösen gondot jelenthet például a vevőtérbe kihelyezett hűtővitrinek esetében, hogy a leolvasztás és takarítás ideje alatt nem használhatjuk süteményeink bemutatására a vitrint.

Mi történik ezzel szemben az újfajta hűtőkben, fagyasztókban, hűtővitrinekben? Hová lesz a bennük képződő jég? A csoda a dologban az, hogy a „no frost” rendszerű hűtőkben egyáltalán nem képződik jégréteg. A hűtő belsejében ugyanis egy ventilátor gondoskodik a hideg levegő gyors és egyenletes keringéséről. A légáram az elpárologtató felé tereli a nedves levegőt. A pára ráfagy az elpárologtatóra, egy időkapcsolóval vezérelt fűtőszál, vagy forró gáz pedig leolvasztja onnan. Az olvadék összegyűlik a fagyasztót működtető kompresszor feletti kis tálkában, és a kompresszor melegétől elpárolog.

Hallottam már olyan kifogást is a „no frost” hűtők ellen, hogy éppen ez a baj: hogy az automatikus leolvasztás ideje alatt felmelegszik a hűtőtér, kiolvadnak a fagylaltok, sőt, mi több: kiszáradnak a hűtőtt élelmiszerek… Nos, ez teljes mértékben téves elképzelés. A leolvasztás ideje alatt a „no frost” hűtőberendezések belső ventillátora automatikusan kikapcsol, a meleg levegőt nem keringeti a hűtőtérben, csak akkor kapcsol vissza, amikor az elpárologtató újra a megfelelő hőmérsékletre hűlt, sőt, a zárt rendszerű hűtés azt is biztosítja, hogy a meleg levegő ne érintkezhessen a tárolt élelmiszerekkel.

Mivel tehát az „no frost” hűtőkben nincs jegesedés, nem képződik hőszigetelő jégréteg a hűtőfelületen, így a hűtés nagyságrendekkel hatékonyabb. Az ételek igen rövid idő alatt lehűlnek. Ezzel kb. 50%-os időmegtakarítás érhető el! Nem beszélve az energiamegtakarításról - az áramfogyasztás „no frost”-hűtőt használva számottevően kisebb lesz, mint ha statikus hűtőnk lenne. A hűtő belsejének teljes tere kihasználható (miközben egy statikus hűtőben mindig elvesz a hasznos térből valamennyit a képződött jégréteg). Nincs baktériumtenyészet, nincs penészképződés. Nem fagy hozzá a tárolt élelmiszerek csomagolása a hűtő belső falához. A hűtőbe tett élelmiszerekbe nem potyog bele semmiféle jégdarab. Nincs szükség leolvasztásra sem, ami további igen jelentős időmegtakarítást, és sokkal kevesebb fáradságot jelent.

Nem csoda tehát, ha a no-frost technológia forradalmasította a hűtőgépgyártást. A csoda inkább az, hogy még mindig vannak olyan vásárlók, akik számára hihetően hangzik, hogy a régebbi technológia, a statikus hűtési rendszer jobb, mint az új, a hatékonyabb és takarékosabb no-frost módszer.

Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem árulnánk el azt az egyetlen tulajdonságot, amiben a statikus hűtők jobbak a no-frost hűtőknél: ez pedig az ár. Sokak számára éppen ez a döntő tényező, amikor hűtőszekrényt választanak üzletükbe, mondván - jó lesz oda az olcsóbb statikus is. Arról azonban ők rendszeresen megfeledkeznek (a hűtő forgalmazója pedig nem minden esetben figyelmezteti rá a vevőt), hogy az áramfogyasztásból adódó különbséget, és az időmegtakarítást figyelembe véve már nem is annyival olcsóbb az a statikus hűtő…

Kérem, fontolják meg a fentieket, amikor berendezik üzletüket, vagy ha azon gondolkodnak, hogyan tehetnék olcsóbbá és gazdaságosabbá a vendéglátóhely üzemeltetését. Mert amikor a vásárlóerő finoman szólva sem nő, sőt, egyre jobban meg kell küzdenünk minden egyes vevőért - akkor a nyereségünk növelésének egyik igen fontos módszere az, ha csökkentjük az üzletünk működési költségeit. Akár azzal is, hogy takarékosabb, energiát és munkaidőt (ezzel drága munkaerőt) spóroló új hűtőre cseréljük a régi hűtőszekrényeket, háttértároló hűtőket, fagyasztókat, hűtővitrineket.
Erdős Norbert

Cikkhez kapcsolódó linkek:

Állóvitrineink

Tárolóhűtőink